Zsarolás

Ez a lényege Budapest Kievvel kapcsolatos politikájának.

Az utóbbi időben Szijártó Péter magyar külügyminiszter többször megismételte: Budapest megakadályozza Ukrajna  EU és NATO integrációját, amennyiben Kiev nem hajlandó változtatni oktatási törvényén (link: закона об образовании. ).  Magyarország , úgymond," nem áldozza fel a kárpátaljai magyarokat a világpolitika oltárán". Szijjártó szerint, ha Ukrajnának fontos, hogy integrálódjon az EU és a szövetség struktúrájába, úgy Kjievnek teljesítenie kell nemzetközi kötelességeit és vissza kell vonnia a nemzeti kisebbségeket "fegyelmező" törvényt. Szijjártó mindehhez hozzáteszi: a Kjievvel való konfliktus ellenére Magyaroszág nem kívánja megbontani az EU egységét és nem ellenzi az oroszellenes szankciók meghosszabbítását. 

Az oktatási törvény Budapest követeléseinek csak egy része. Orbán Viktor miniszterelnök szavai szerint a Velencei Bizottság döntése az ukrán törvényről nem teszi semmissé Budapest egyéb követeléseit Kijevvel szemben.  Orbán szerint az oktatási törvény a feszültségnek csak az egyik pontja. Szerinte a kétoldalú kapcsolatokban vannak egyéb, Budapestet érzékenyen érintő témák--az állampolgárságra és a nyelvhasználatra vonatkozó törvénytervezetek, valamint az egyházi vagyon visszatérítésének kérdése.

Az oroszokkal negyedik éve háborúzó ukránok számára ez egy különös dejavu érzés. Budapest bejelentéseinek hangneme Moszkva retorikájára emlékeztet, mely a sajtónyilvánosság előtt a volt Szovjetunió területén elő orosz ajkú lakosság  védelmezőjeként állítja be magát. Mindez invázióval, a Krim és a Donbassz részleges megszállásával, ukrán polgárok ezreinek pusztulásával végződött.

Még egy hónappal ezelőtt az egyik magasrangú ukrán diplomata azt mondta, hogy „Orbánt sikerült megnyugtatni és a problémát elsimítani.” Nem voltak alaptalanok ezek a remények..Október közepén az ukránok és a magyarok összeállították a jegyzőkönyv alapvető pontjait, mely megoldódotta volna a problémát.  A várakozások nem igazolódtak:Orbán-kormány úgy döntött, hogy nem írja alá a dokumentumot.

A soronkövetkező tanácskozások megmutatták: a mgyarok nem próbálnak kompromisszumot keresni.  Mi több, a magyar miniszterek nyilvános nyilatkozataikban tudatosan kifоrgatják az ukrán tisztviselők szavait, kijelentve, hogy Kiev nem szándékozik figyelembe venni a Velencei bizottság ajánlásait. Ezzel csak fokozzák a konfliktus hőfokát. 

Az euró és euroatlanti integráció blokkolásával az Orbán kormány egyáltalán nem a Kárpátalján élő magyarok érdekében cselekszik. „A Kiev-EU/NATO párbeszéd támgatásával és e szervezetek az orosz agresszió elleni erőfeszítéseihez maga is hozzájárulva, Budapest Ukrajnát és az ukrajnai magyarokat támogatná. Ukrajna ezirányú kezdeményezéseinek blokkolása csapás az ukrán társadalomra és ezzel együtt az etnikai magyarokra is”, --mondta a ZN.UA-nak adott kmmentárjában Ukrajna magyarországi nagykövete Ljubov Nepop.

Miért folyamodik Budapest Kiev zsarolásának és fenyegetésének eme kétséges politikájához? Hajthatatlanságával miért élezi szándékosan a kétoldalű kapcsolatokat.  Bár Ljubov Nepop feltételezi, hogy „az oktatási törvény vitájában túl sok az érzelem”, valójában a hideg  számításból sokkal több van benne. Ha elemezzük a magyar kormány kemény és kompromisszum nélküli politikájanak belső és külső okait, arra következtetésre jutunk,  hogy az ukrán-magyar kapcsolatok még sokáig a konfrontáció állapotában maradnak.

Előszür is Orbán Viktor és a kormánytagjainak a kijelentései elsősorban a belső fogyasztókat–a magyar választókat célozzák. 

2018 áprilisában parlamenti választások lesznek. . A kormányzó párt, a Fidesz, melynek népszerűságe  40 %-on áll, az abszolút többséget szeretné elérni, nem adva legnagyobb ellenfelének, a radikális Jobbiknak esélyt.. Különösen az Orbán kormány kúlpolitikájának sarkalatos kérdésében, a határon túli magyarok jogainak védelmében nem. Hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Budapest ennek a kérdésnek, kiderül a miniszterelnök nem régen adott nyilatkozatábból, mely szerint Magyarország küldetése–az összes határon túli magyar közösség megőrzése.

Másodszor, úgy tűnik, Orbán--kormány számára az ultimátm nyelve nem csak a kárpátaljai magyarság jelenlegi jogainak megőrzésére jó, hanem lehetőség arra is, hogy az ukrajnai magyar diaszpóra jogainak kiszélesítésével minél több embert függetlenítsenek Kievtől. Magyarország miniszterelnökhelyettese Semjén Zsolt kijelentette, hogy a határon túli magyaroknak joguk van az autonómiára és a magyar állampolgárságra.A független Tiszamenti választókörzet gondolata szintén szerepel a magyar establishmentben.

Lényegében Budapest mindent megtesz, hogy a szeparatizmus szításával elszakítsa a magyarokat Ukrajnától.

Harmadszor a Kievvel való konfliktus felfújásával Budapest az EU-ban is játékteret biztosít magának..

Orbán Viktornak miniszetelnöksége alatt sikerült bonyolulttá tenni Magyarország és az EU kapcsolatát.  Hét éven keresztül folyt a harc a „brüsszeli bürokratákkal", a menekültekkel, Soros Györggyel és az általa finanszírozott CEU egyetemmel.

Brüsszel már több éve vádolja Budapestet a demokratikus normák megsértésével, a szólásszabadság és a többi szabadságjog korlátozásával és felszólÍtott az EU alapértékeinek tiszteletben tartására és a szervezet által hozott határozatok teljesítésére. Mindhiába: az autoritárius Orbán ignorálja Brüsszelt és saját hatalmt erősíti.  Nem véletlen, hogy 2015 májusában az EU elnöke Jean-Claude Juncker Orbán Viktort nyilvánosan „diktátor”-nak nevezte.

Ma az EU-egyezmény 7 cikkelyének alkalmazása fenyegeti Budapestet, mely elveheti Magyarország szavazati jogát az EU Tanácsban. Franciaország elnöke Emmanuelle Macron ezért lobbizik. Brüsszel figyelmét Budapestről Kievre terelve Orbán kormánya próbálja elhárítani a mgyar politika  Ukrajnával kapcsolatos kritikáját az EU részéről.  Úgymond nem Magyarország, hanem Ukrajna sérti meg az alapvető európai értékeket.

Magyarországon úgy gondolják, hogy ez a taktika sikerrel jár. Lehet, hogy a "csel" nem jön be az EU-nál,viszont Ukrajnánál annál inkább. Budapesten úgy gondolják, hogy Ukrajna gyenge, az Oroszország elleni háborúban szövetségesekre, az euro- és euroatlanti integrációban partnerekre van szüksége. Ezért engedményeket kell tennie a kétoldalü kapcsolatokban a jóviszony megőrzése érdekében.

Nem mondhatjuk, hogy Buapest számításai alaptalanok. Korábban Kiev, gyakran nemzeti érdekeit feláldozva, engedményeket tett elvi kérdésekben, csak azért, hogy feleslegesen ne bosszantsa szomszédait és fenntartsa velük legalább a látszólagos jóviszonyt.  Az ukrán hatalom tűlságosan sokáig szemet húnyt az ukrán állami intézményekre kitűzött magyar zászlók felett, afelett , hogy ukrán állampolgárok nem ismerik az államnyelvet.  És afelett hogy magyar tisztviselők az ukrán féllel való egyeztetés nélkül látogatnak Kárpátaljára. 

Nem csodálkozhatunk, ha ukrán parlamenti képviselő konzultálni óhajtanak a magyar kormánnyal az ukrán kapcsolatok problémáiról. A napokban a magyar kormány web oldalán információ jelent meg Semjén Zsolt, és Nyesztor Sufrevics népképviselő közötti találkozóról. aki Viktor Medvedcsuk régi partnere volt. A közleményben az állt, hogy az ukrán-magyar viszonnyal és az ukrán állampolgárságú ukrajnai magyarokkal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.

De  a méltóság Forradalma és az orosz-ukrán háború megváltoztatják Ukrajnát.   Országunk átalakulóban van.  És bár Budapest felszólította Kievet, hogy az etnikai magyarokat ne hívják be a hadseregbe, maguk az ukrán magyarok Ukrájna többi polgárával vállvetve mentek a háborúba és meghaltak az ország szabadságáért.

Bár nem okos dolog veszekedni a szomszéddal, mikor ég a ház, vannak kérdések, melyekben nem szabad engedni, bármennyire is rossz neked. Az ország szuverenitása és az államnyelv helyzetének megerősítése ezek közül valók.

Most van kialakulóan a teljes értékű ukrán állam és identitás.  Ez elkerülhetetlenül politikai és diplomáciai konfliktusokhoz vezet szomszédainkkal. Azért, mert az országok egymás mellett fekszenek. Azért mert az elmúlt évszázadok alatt a történelmük sokszor keresztezte egymást. Azért, mert minden egyes államnak megvan a maga nemzeti érdeke. 

Konfliktusok estén az ésszerű megoldás a kompromisszimumok keresése. Kijev, Budapesttel ellentétben erre készen áll.

Megjegyezzük, hogy a magyar hivatalos szervek nem először tiltakoznak a szomszédos országok azon politikája miatt, hogy megerősítsék az államnyelv helyzetét, használatának ellenőrzését. Töbek között a tömegmédiában, az oktatási, egészségügyi és más intézményekben. A törvény  megsértését 5 ezer euró búntetéssel rendelte súlytják.

Budapesten azért kritizálták a törvényt, mert, úgymond, diszkrimináljqa a magyar kisebbség jogait, mivel megteremtődnek a magyar nyelv társadalmi használatból való eltűnésének feltételei a tömbben élő szlovákiai magyarok által lakott területről.  Pozsonyban visszutasították ezeket a vádakat és bejelentették, hogy a szlovák hivatalos szervek nem tesznek engedményeket a szlovák nyelv megerősítésének kérdésében és nem reagálnak a Szlovákián belűli és a kívűlről érkező követelésekre és ultimátumokra. A nemzetközi kövélemény akkor támogatta Pozsonyt.

Az ukrán hatóságok számára ez jó példa arra, hogyan kell kiállni a nemzeti érdekekért.

Ukrajna akcióinak további algoritmusát nagymértékben meghatározzák a Velencei Bizottság határozatai, melyeket december 11.-én tesznek közzé.Egyenlőre nem látható, milyen döntés szűletik a nyelvtörvényről.Csak jóslatokba tudunk bocsátkozni, felidézve az 2011. december 11..-i Kolesznyicsenko-Kivalov törvényről* hozott verdiktet, hogy mi lesz a döntés az államnyelv (mint a közösség életét összefogó tényező) fejlesztése és használata, valamint a nemzeti kisebbségi nyelvek védelme között biztosítandó egyensúly létrehozásáról.

De nit tresz Kiev, ha a Velencei Bizottság ítélete negatív lesz?  Ignorálni fogja "Velence" döntését, ahogyan Budapest tette nem egyszer? Vagy áldozza fel   nemzeti érdekeit és büszkeségét a „szövetséges” bizonytalan támogatásáért?

A szakértők azt javasolják, hogy ne engedjenek a zsarolásnak.  Mert a zsarolók számára nagy lesz a kísértés, hogy újra és újra alkamazzák ezt az eszközt, mely ílymódon hatásossá válik. De mégis melyik váltazathoz tartja magát Kiev? „A nemzeti érdekek feladásának az ideje elmúlt.. Nem fogadjuk el a zsarolást és a fenyegetéseket. Mihelyst megjelennek a Velencei Bizottság következtetései, maximálisan figyelembe fojuk venni azokat.  De e döntés alkalmazásakor Ukrajna nem hajlandó lemondani sem az oktatási törvényről, sem a 7-es cikkelyről”, magyarázza az ukrán hatóság álláspontját Vaszilij Bodnár.

A lényeg, hogy Kievnek legyen bátorsága végigvinni ezt az álláspontot, anélkül, hoy külső nyomás előtt meghajolna. Különben a Bankovaja** piárosai megint kénytelenek lesznek vereségünket külpolitikai győzelemként eladni.

* a két ukrán parlamenti képviselő által fémjelzett, még Janukovics alatt hozott nyelvtörvény.

** Bankovaja-- az Ukrán Elnöki Hivatal utcája

https://zn.ua/international/budapesht-pokazal-kievu-yazyk-ultimatuma-268047_.html